hétfő, február 11, 2013

Egy kaméleon gyermekkora


ma csend vagyok
ma utcazaj
ma csöpp öröm
ma szörnyű
baj
ma almacsutka
kiflibél
ma eldobott nyalókanyél
ma roncs vagyok csak
kész tragacs
ma szélvédőre kent
ragacs
ma előrántott
karszalag
egy zebra aki
átszalad
ma bús vagyok és
elesett
ma sajnálatos
baleset
a seb helyén a
sárga heg
a rendelő falán a
teg
ma ronda, taknyos
zsebkendő
ma hintán
feledt fecskendő
ma mászókák hideg
vasa
ma anya sápadt-holdhasa
egy répa ki a
nyúlba' hisz
a bank ki minket
sírba
visz
ma hétpecsétes tesinaci
ma egy lógó
belű
maci
ma még finnyás ma már
falánk
tönkrevágott kosárpalánk
ma csak egy mellékelt ábra
ma a világ
vége
tábla
ma egy harcos
kedvű
körző
lemészárolt
ellenőrző
elkódorgott barika
ma egy köldökkarika
ma a folyton
kínzó
éhség
ma egy nagyon
príma
pékség
hideg zsírban ülő
lángos
kuka mellé
való vánkos
ma egy kisszék
(rokokó!)
ma lerobbant
robogó
ma egy tonna
pillepalack
ma egy egész
sárga
barack
ma egy spulni
sárgaréz
ma elgépezett
menzapénz
ma leárazott
husika
ma cini-cini
muzsika
ma barátságos, fűtött
utca
néni le-föl
hurcolt
cucca
járókelő
csukott szemmel
halottasat
játszó
ember
ma még szelíd
ma már vad
gesztenyével
kilőtt
pad
ma egy döglött
bála-bálna
ma egy másik
állat álma
ma egy nagyon
rémes érzés
ma egy végérvényes
végzés
vakvilágba
nyíló ajtó
vérző
szívű végrehajtó
új élet a lomokon
rongyszőnyeg a
homokon
ma még játék
ma már lutri
ma még otthon
ma már
putri
nyári paplan téli
berek
ma egy földön
alvó
gyerek

Erdős Virág

1 megjegyzés:

interhominesest írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.