Az év utolsó napja...

..úgy indult, mint bármelyik másik nap.

Ez felettébb meglepő.

Nem hoz lázba a szilveszter. Még mások epekedve várják hogy hullarészegre igyák magukat. Tisztelet a kivételnek. Kevesen vagyunk.

Nemis tudom miért ébredtem fel már fél9-kor. Pedig úgy volt betervezve, hogy végigszunyálom a délelőttöt. Akármennyire nem is hoz lázba az este, mégis idegesít, hogy mibe menjek, mitkezdjek a frizkómmal, stb. Megrémülök magamtól... hiszen nincs is kedvem menni. Most még. Talán 'megjön az étvágyam'.

Így az utolsó nap délelőttjén bizton kijelenthetem, hogy idén ezen a bejegyzésen kívül többet nem olvashattok. Úgy érzem ebben az évben jól teljesítettem bloggerként és nem hanyagoltam el az én kis bizalmasomat. Bár bevallom voltak olyan bejegyzések, amiket ti sem olvashattok. Még mindig vannak olyan dolgok, amiket jobb magamban tartani.

Nos, összegezzük ezt a bolondos, kelekótya évet. Pontokba szedve.

• Túl vagyok egy egész sikeresnek mondható felvételin és bekerültem abba a gimibe, abba az osztályba, amit elsőnek jelöltem meg és kis túlzással amiről *álmodtam*
• Először voltam koszorúslány és részese lehettem egy meseszép esküvőnek.
• Sok beszélgetés és találkozás után rám talált a hőnáhított *szerelem*
• Átéltem egy feledhetetlen ballagást és könnyet csaltam sokszáz ottlévő ismeretlen és barát (sorstárs) szemébe megható és bátorító szavaimmal...
• Csodálatos nyaralás a Balatonon, meseszép naplemente bámulás egy sziklán, kézenfogva...
• Részese lehettem egy őrületes, fergeteges gólyatábornak és összeismerkedtem rengeteg jófej, kedves emberkével:)
• Első nap az új suliban...sosem felejtjük el:D
• Gólyabál :D no comment. A Christmas party is.
• Jóhírek hegedű téren...jövőre országos verseny és elvileg nyáron munka Szegeden a Szabadtéri játékokon:)
• Nagynéni lettem :'')

Körülbelül ezek a legfontosabb pontok, amiket fel tudnék sorolni ehhez az évhez...még talán azt lehetne hozzáfűzni, hogy a 3. pont még mindig tart...:)

!!!És amiket be kéne tartanom...

-Kevesebb csokievés

-több testmozgás

-kevesebb 'mindenlébenkanálkodás'

-több nevetés

-jó jegyeket szerezni...

-több jóindulat és tettrekész segítőkézség.

-megbízni másokban

-több önbizalom

-leszoktatni Husit a rengeteg WoW-ozásról...

.........................................................

Ennyit belőlem erre az évre. Legyetek továbbra is rosszak:P Én sem változok...

•BOLDOG ÚJÉVET MINDENKINEK! :)•

A haldokló 2009-es...

Hát igen. Ennek az évnek is annyi. Tisztán emlékszem, mikor tavaly ilyenkor azon rinyáltam, hogy hogy lehet a 9-ből hóembert csinálni, mert a 8-ból lehetett. Hát a 10-ből ugyan? áááh.

Ma voltunk strandon (!xD) Andrissal, Kingával meg két erdélyi ismerősükkel. Úszkáltunk, szaunáztunk...nemtudom. Nekem ez télen valahogy nem megy. Nyárigyerek vagyok na, mondtam már:D

Nemrég értem haza Lávaköviből, Orsival csináltunk egy gyorstalit még így az évvégén. Vittem neki ajándékot is. Szép barátos könyvecskét meg egy emodögöt:P Olyan jó volt beszélgetni vele. Istentudja mikor volt már ilyen...

Holnap pedig Szilveszter. Hurrá. Nemszeretem. Megyünk Gombába. Őszintén? Kíváncsi leszek:D persze még mindig nemtudom mi a *****-t vegyek fel. A szemeteszsák még mindig meg van B-tervnek.

Pár beígért kép a karácsonyi ajándékok közül...párnáák:D Az első Viliéké, a második egyetlen Andrisomé, a harmadik pedig Nóriéké:)

Csendes éj...

.........................................

Negatív. Pesszimista nézetek. Zsong a fejem és a szívem fájdul belé...

Hiszen a karácsonynak a szeretetről, a családról és a békéről kellene szólnia, nem igaz?!

-De igen.

*Csak hogy mi nem vagyunk hétköznapi család...

Ezt az egészen 'aprócska' fekete foltocskát eltekintve sem tudok szépeket mondani az idei karácsonyról. Nagyon korlátozott mennyiségben. A hó elolvadt, ma 20 fok volt. Szakad az eső. Aggódom nővérem miatt és most semmit sem szeretnék jobban, mint szorosan magamhoz ölelni. A babával együtt.

Karácsonyra mindnekinek sajátkészítésű ajándékot varrtam, ragasztottam, hegesztettem... lesz majd pár kép:) Ha mást nem is hoz lázba, nekem nagyon jó lesz visszanézni.

Holnap indul a nagy rokonhadjárat. Azután végre irány Pest Nóriékhoz:)

Szilveszterig talán még találkozom Vele is... pedig még 3 nap sem telt el, hogy elengedte a kezem. Máris mintha hetek teltek volna el.

És most úgyvélem visszatelepszem a pakrócommal együtt a tv elé és befejezem, amit elkezdtem. A csokievést.

'További Kellemes(ebb) Ünnepeket Mindenkinek!'

Kellemes, békés,

beiglivel dobálózós,

ajándékra rávetődős,

csillagszóróval ijesztgetős,

halászlében pancsolós karácsonyt!

Baba karácsonyra

.............................................

Ma 11-kor, mikor anyuval már harmadjára próbáltuk nővéremmel elintézni a napi jelleggel történő helyzetjelentést, nem a nővérem hangja szólt a telefonba. Hanem Lacié. Pont a boltba indultunk anyuval, mikor egy újabb sikertelennek hitt próbálkozást megkísérelve hívtam Nórit. De Laci felvette. És közölte, hogy bent vannak a szülőszobában. Anyu spontán sírásba kezdett az út közepén, nem tudom, hogy az örömtől vagy a hirtelen ijedtségtől, de én is követtem a példáját. Onnantól kezdve minden rokont végigtelefonált, hogy közölje a hírt. 12-kor kellett volna megszületnie. Minden percet türelmetlenül számolgattunk...

Nem sokkal 1 óra után csengett a telefon...nővérem volt az. Barna megszületett:'') Az egész (itthon tartózkodó) család sírásban tört ki...Nem is kell szebb ajándék karácsonyra.

...így füstbe ment az a tervünk is, hogy holnap felutazunk Pestre látogatóba, mivel a karantén miatt nem mehetünk be a kórházba sem. Remélem hétvégén megyünk babanézőbe:) Ha már nagynéni lettem...

Most türelmetlenül várom az ígért képet a kis cukkermókusomról, meg lettem bízva, hogy továbbítsam, ha megkapom.

Azért kíváncsi leszek, mit szól majd a szép szobácskájához :)

...hát nem édes?:)

Azok a szép számtechórák...

...........................................
Az tűnt fel, hogy többnyire a számtechórákon kívül nem keveredek fel blogra, se úgy netre egyáltalán. Ha fentvagyok sem tudok mitkezdeni magammal.
Ma december 21 van, mégis itt szenvedünk a suliban. Még holnap is.
Hangulatot feloldva sütöttem mára muffint, csak szegény mind auschwitzi hadisérült...:/ Ráadásul kevesebb is van, mint az osztálylétszám, ezért hoztam pár mézeskalácsot is. Ami szintén kemény és száraz...Kellemes Ünnepeket Drága Barátaim:) xD A szándék megvan...
Tanárúr dogákat javít. A kis cuki xD
Anita ideült és röhögünk:D Most azon röhögünk, hogy leírtam, hogy ideült és röhögünk xD
Jahj és Endike vicce reggel: -Milyen pelyhes a döglött kiscsibe? -... -Hulla pelyhes... ezt egész út alatt emésztettem.
És igen, megvolt a hegedűvizsga is. Úgy tűnik Zsannal megyünk tavasszal Vácra, pont mint 2 éve. Csak az nyáron volt. Meg nem itt. xD

6 nap karácsonyig

..........................................

2 nappal ezelőtt ropogott ezen a télen először hó a talpam alatt.

Szerdán kora reggel feltöltődött lélekjelenléttel végiglépkedtem az utcánkon a friss havon, amin még senki sem járt. Egy út szélén parkoló autó havas ablakára egy mosolygós fejet is rajzoltam:) Hátha jobb kedvre derül tőle ő is.

Ez az enyhítő körülmény ad némi kis reményt a karácsony-hangulatom erősítéséhez, mivel különös oknál fogva most nem érzem azt a különös bizsergést, mint ezelőtt minden egyes évben. Anyu már 1 hete megvette a karácsonyfánkat is, mint minden karácsonykor, most is pici, cuki, pannusnagyságú, későbbkiültethetős fácskát:)

Az előző héten nyelvtan versenyre való indulásra vetemedtem. Meglepően 2. lettem. Jön a megyei...tanárnő azt mondta,ne álljunk meg Gyuláig, ahol az országos lesz, mivel ott van egy nagyon jó kis cukrászda telis-tele különlegességekkel. Egyet értek. Csokiért bármit.

Tegnap este volt a Christmas-party a suliban. Igazából nyugodtan hívhatták volna Karaoke-partynak is. Vagy Igyuk-hullarészegre-magunkat-partynak. Nagyot csalódtam. Nem csak az egész suliközösségben, hanem némelyik barátomnak hitt emberkében is :/ Változnak az idők. Ezzel együtt a jellemek és az értékek is. Úgy tűnik az új év új meglepetéseket is fog hozni...

Mézecskalás-cuccos versenyt megnyertem:)

10 körül fellépett a T-band, fergetegeset buliztunk :D

Andriséknál éjszakáztam, majd reggel együtt meneteltünk végig a csúszós utakon a suliba. Kalandos volt. Leírhtatatlanul álmos voltam az előző este miatt...Endikével hozattam kávét, azután tesin úgy pörögtem hogy...jó hagyjuk.

6 nap karácsonyig. Bele kell húznom az ajándék-gyártásba.

'Azthiszem holnap Jézuska-üzemmódba kapcsolok.'

Téliszünet kívánkozik már igencsak...

................................................
Hétfő van. Számtech órán gubbasztok valami macskás szöveget (és most épp a bejegyzést) gépelve. Unom. Álmos vagyok. Fáj az a gombóc a nyakam felett. Haza akarok menni...csak előbb még kell kapnom a napi puszi-adagomat valakitől.
Hétvégén esett a hó:) remélem legközelebb meg is marad.
Szombaton Andrisnál aludtam megintcsak. Szombat hajnalban anyuja meg Kinga Bécsbe utaztak, addig mi nagy házalakítást végeztünk a hálószobájukban:) Az a makacs tapéta...délután hazajöttem, mert Zsannal volt randim. Vasárnap meg Szegeden voltunk anyuval csajos-napot tartani. Megnéztük a New Moon-t a moziba:) Imádom. Persze a könyv megint jobban tetszett, pont mint az előzőnél. Jobban szeretem az én fantáziámra bízni a dolgokat.
A tanár kigúvadt szemmel bújja a monitort...azon gondolkozom, vajon mi lehet a képernyőn...jobban szeretem az én fantáziámra bízni a dolgokat :P

:D

A csoki nagyobb élvezetet ad, mint a csókolózás - állítják brit kutatók.

A tudósok még ki is számították: négyszerte nagyobb élvezetet jelent a csokoládé a csóknál. A Middlesex Egyetem kutatóinak köszönhető a felfedezés és a számszerűsítés. Tizenkét huszonéves alany szívverését és agyi reakcióit figyelték csokievés és csókolózás közben szívmonitorral és különleges az agyműködést vizsgáló elektródákkal. Az adatok alapján a csoki négyszer hosszabb ideig hat a szervezetben. Akadt, akinek a csokoládé több mint a kétszeresére (60-ról 140-re) szaporította meg a szívverését az édességben lévő stimuláló vegyületek okán - adta hírül a The Sun című brit lap. Hogy csokis csókot külön is vizsgáltak-e, arra nem tért ki a lap.

(szerintem pedig annál nincs is jobb...:P)

Köszönöm

...a rengeteg csokit Fruzsim:) Így gyúgyulásom esélye 60%-al minimum megnövekedett.

Mért is hittem...

...hogy kibírom az év e csekély időszakát papírzsepik és félóránkénti lázmérés nélkül.

Naiv Pannus.

Eljött a december is. Közel s távol sehol a fehérség és kicsit sincs olyan érzésem, mintha valamelyest, akár kis mértékben is beköszöntött volna a tél. Szürke, borongós, szeles idők járnak. A karácsonyi ajándékok javarészt pedig már javában készenállnak.

A tavaszi mandulagyuszis-maratonkorszakom is eléggé úgy tűnik hogy sietősre vette a figurát. Pár napig nem boldogítom az osztálytársaimat.

A nővérem újból kórházba került és már nem engedik ki. Talán egy héten belül már meg is lesz a pöttömbaba. Tényleg azt hiszi, hogy ő a Télapó:)

Úgy érzem, hogy mostanság semmi sem úgy alakul, ahogy kéne. Valójában nagyon sokszor tűnik így. Csak én vagyok így vele?

...talán az egyetlen vidám dolog az volt mostanság, mikor hazafelé jövet a túloldalba megállt egy rendőrautó, kinyitották az ajtaját és max hangerőn ordított belőle a 'Hey macarena'.

Valahogy nem bírtam ki halk kuncogás nélkül...

Cím.

...............................................

Vasárnap van. Egy hét után most kell újból tanulni. Nem egetrengető mennyiséget, de ez az idő pont elég volt, hogy kizökkenjek megszokott tempómból.

A projekt-hét lefutott. Jobban leamortizált mint egy szokványos suli-hét.

Csütörtökön voltam Flórival meg Andrissal motorozni, aztán kimentünk a lőtérre kvadozni:D Innye.

Tegnap meg voltunk Szegeden, utána ittaludt Andris:)

Röviden ennyi. Tanulnom kell:/

(Ja és igen...jövő nyárra úgylátszik lesz programom. De még milyen;D)

10 dolog, amit utálok benned...

................................

Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s mit érzel,

Gyűlölöm, ahogy nevetsz, azt is ahogy nézel,

Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,

Gyűlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle,

Gyűlölöm, gyűlölöm, ha hazudsz, és azt is

Gyűlölöm, ha nem

Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem,

Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,

S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek ,

Cseppet sem, szemernyit sem,

NEM GYŰLÖLLEK ÉN!

Szombat 14. (péntek 13-án nem voltam hajlandó írni:)

............................................

Nos úgy terveztem, hogy írok tegnap is, csak elfogott a gondolat, hogy milesz, ha valami történik, mivel egész nap semmi balszerencse nem ért a várt hatalmas zuhatagnál. Még tesi óra is volt, az orrom megúszta egydarabban.

Este dominó napot néztem:) Minden évben hű bámulója vagyok. Úgy elmennék egyszer én is építeni:) Kár hogy egy idegbeteg vagyok és azonnal sírva rohannék ki, ha feldőltök véletlen akár 10 db-ot is.

Reggel bicajra pattantam és bevásároltam pannuséltető tényezőkből. Így például gombok, gyöngyök, színes anyagok és csoki. Naná.

Jövő héten projekt-hét van a gimiben, egész héten nem tanulunk, viszont jegyet kapunk. Hogy miből? Húztunk 2 országot és ezt nyösztetjük minden nap különböző feladatokkal. És ezt értékelik.

Többek között ezért is vettem anyagokat, mert én varrom meg a Szlovénia-zászlót. Izgi:) Bár azt előre elárulom, hogy nem lesz hétköznapi:P Ha már a Dánia-zászló is legóból van;)

Meg természetesen hamarosan karácsony...akármilyen hihetetlennek is tűnik, és kinézve az ablakon tiszta tavaszi a hangulat, talán picit lejjebb nézve, a sok sárgásbarna levél juttatja eszembe a valóságot. Elterveztem hogy karácsonyra mindenkinek saját kezűleg mókolok össze valamit. Mintha máshogy tudnék...

Jelen pillanatban egyenlőre így állok:

Figyelj...lesz ez még jobb is;P

A nagy, piros esernyő

.....................................

Mostanában egyfolytában az eső kopogását hallani az ablakon, a busz tetején, az esernyőmön (szerencsésebb esetekben), netalántán a buksimon; valamint mindenhol pocsolyák és színes levelek tömege. Ősz van.

Visszajárok a volt áltsulimba rajzszakkörre:) Manapság igen keveset siklik ceruzával a kezem papír felett. Borzasztóan hiányzik. És fáj az a mondat, ami a rajztanártnőmtől minden egyes alkalommal elhangzik:

-Annuskám...neked rajzsuliban lenne a helyed...

Most már úgy is mind1.

Az első, innen a Bibóból:D

Tavaly már írtam számtechóráról, most itt is kipróbáljuk xP 5 perccel ezelőtt adtam be a számtech-javítómat, mivel az előző 4-es lett. Húha:D Azt bizony ki kell javítani. Öcsivel végigpuskáztuk az egészet, a végén már kinyitva kitettem a füzetemet és abból írta. A tanár el van magával. Szerintem ha itt helyben levetném a fölsőmet, az sem tűnne fel neki :D Na jó. Azért ne próbáljuk ki inkább. Hú most idejön. Meg ne lássa xD Most meg kimegy valami hülye hanghatással kísérve. Valamit mókol a folyosón. Bejön, és a csípőjét tekergeti xD Szegény öreg csontjai.
Most meg pucsít. Felém. Meg ne kívánjam:P xDD
Jó ennyi elég lesz belőle, így is rosszul érzem magam.
Következő órában töridogát írunk, utána meg angolt. Tulajdonképpen tök jól érezném itt magam, ha nem kéne csinálni semmit, csak randalírozni a folyosón;)
Na ennyit mára belőlem:D pusszancs.

Megláttam, mosolyogtam, beleszerettem, felraktam:)

Megszokott hétköznapok

Eltelt egy vasárnap, egy hétfő, egy kedd, egy szerda, és most bizony egy csütörtök is.

Jelentéktelennek tűnő, "tömegnapok" sorozata, amelyeken semmi világrengető dolog nemtörtént, kivéve a megszokott szerencsétlenkedéseimet, a napi szinten történő telenevetett percekkel együtt.

Vasárnap úgy gondoltam, hegedülni kéne már egy kicsit, ha már szerdán óra van. Eljátszottam a vizsgadarabot, hatásosan meghúztam a záróhangot és *PATT* -egy hatalmas pattanással, egy arconcsapással és egy félszobánátrepüléssel az A-húrom sikeresen feladta karrierjét. Ezzel arra a pár napra az én hegedűs pályafutásom is szüneteltetett kicsit.

Hétfőn matekversenyen voltam. Gondoltam 2-kor kezdődik, 3-as busszal már szambázhatok haza. Igen, tényleg. 5-ig írtuk. Leamortizálva, agykiszippantottan kivánszorogtam a teremből és csokiért nyafogva megindultam Endikével a buszmegálló felé. Ekkor hirtelen óriási Andrishiány tört rám, és felhívtam, hogy legyen ott de rögtön. :)

Utolsó 2 óráról elengedtek minket aznap. Németről is. Egyik németes csoporttársam idézett a tanárnő szavaiból:

-Hát az Anna hol vaan? :O

-Matekversenyen!

-Az Annaa?! Matekversenyen?! :O xD(imádok reálos lenni!)

Szerdán elvittem egy snickers csokit a suliba. Mindig ilyet eszek, d emég sosem nyertem vele. Ez meg nyert. Én meg sikoltoztam meg ugráltam, hogy Júúújj, nyeertem! xD Elbattyogtunk Andrissal meg Conival a kékbe és beváltottuk...hát nem hiszed el, megint nyert:D hihetetlen.

5-re mentem órára, mikor a tanárnéni bejelentette, hogy nekem bizony háromnegyed 8-ra meg kell jelennem a próbán, mert ugyebár az Indul a bakterházat már 3-adjára (remélhetőleg utolsó alkalommal) megint elő fogjuk adni a most következő szombaton. Később is mentünk, arra számítva, hogy esetleg már haladtak valamit a darabbal és nekünk nem kell ott ülnünk Zsannal órákig, mint nyáron. Mondjuk akkor még muris is volt. Olyan jó Nándit baszogtatni és figyelni a fejét, hogy lesz egyre dühösebb:D (mint a dilis ovisok...)

A próba természetesen 10-kor fejeződött be. Köszönjük még egyszer.

Hazaérve még németet fordítottam meg tanulgattam, mert mióta ebbe az iskolába járok, én nem tudom miért, de úgy érzem a német a legfontosabb tantárgy. És ez nem jó:/

Ma feleltem is belőle, a középfokús nyelvvizsga témából. Azhiszem 5-öst kaptam. Sosem mondja meg. A 4-esnek is örülök...

Úgygondolom, az itteni tesitanárnak is sikeresen bemutatkoztam. Az áltsulis tanárnál köztudott volt, hogy minden órán számítani kell nálam valami balesetre vagy szimpla szerencsétlenkedésre.

Ma magasat ugrottunk. Imádok magasat ugrani. Most floppal tanultuk, eddig is úgy ugrottam. Nekilendültem a 80 m-es ( xD) magasságnak és sikeresen átugrottam (juhujjxD) de akkora volt a lendületem, hogy érkezés közben erőből orrbatérdeltem magam. Énmegcsak...ültem, és fogtam az orromat. Senki sem látta mi történt, olyan gyors volt. Én meg csak ültem...

-Menj már a szőnyegről! Rád fognak esni!

(én egy szinttel arrébgurultam és tovább ültem és fogtam az orromat, közben éreztem, hogy a könnyeim már folynak a fájdalomtól)

-Mi történt, mutasd magad! Nézz ide! ( én meg az orromat tovább fogva ránéztem a tanár úrra)

-De vidd már onnan a kezed, hát nemlátom!:D

Hihetetlenül fájt. És fáj még mostis. Később vérzett is. Tökjó. A fejem szédül, zsong és a fülem is fura. Az orrom duplaakkora. Mint ha normálesetben se lenne az átlagosnál nagyobb...

Lehetetlen.

Én mindig próbáltam m i n d e n t mosolyogva fogadni.

De rájöttem, hogy ez lehetetlen...

Van, amin egyszerűen muszáj nevetnem ت :D

És még csodálkozom...

.................................

Most egy privát, letitkosított bejegyzésnek kéne lennie, amit most nem olvashatnál te sem.
Egyszerűen pár nappal ezelőtt... este olyan dolog történt amit nagyon szeretnék elmondani mindenkinek, nem azét hogy sajnáltassam magam, viszont mégis. Jólesne ha mindenki átölelne és adna egy hatalmas puszit.

Hagyjuk...semmi sem fog megváltozni. Mindig is így volt. Így is lesz.

Tegnap jöttem haza Pestről, Nóriéknál voltunk:) Már alig várom a babát.

Nézegettem 1-2 blogot és érdekesen tapasztaltam, hogy az utánozás rémisztő formákat kezd magáraölteni. Kiráz a hideg a személytelen "tömegcikk" emberektől. És még el is hiszik, hogy egy önálló egyéniségek, közben ha rájuk nézel, lerí róluk, hogy ők olyan emberek, akik mások szeretnének lenni, mint amik valójában, más személyiségjegyet felhalmozva magukra.

Mindig mondták, hogy ne vegyek magamra ilyen "jelentéktelen" dolgokat, de egyszerűen nem megy. Zavar. Főleg ha én vagy valamelyik barátom az utánzás tárgya. Nagyon remélem olvasod, és tudod hogy neked szól:) (akinek nem inge, ne vegye magára...mert úgysem áll jól neki)

Csak egyszerűen nemtudom mit vársz az élettől...ha nincs saját véleményed és nézőpontod, hanem mások érzéseiből és meglátásaiból táplálkozol. El fogsz veszni kisszivem. És sajnos senki sem fog sajnálni:)

...ezt csak jótanácsnak szántam. Talán most a túl flegma korszakomat is élem. Van, mikor figyelembe sem veszem az ilyen dolgokat. :/ Igazából úgy vagyok vele...

"Aki nem szereti a haragodat, az a mosolyodat is utálni fogja."

Nekem jobb kedvem lett tőle:)

Így nekem is tetszik...:D

Csak annyit hogy...

Boldogságos 17. Születésnapocskát Cooncs! :)^^

(egyébként meg tudd, hogy haragszom rád:P)

Napsütéses szabadnapok

..............................

Őszi szünet van. Vártam már. Jól esik.

Csütörtökön volt az utolsó nap a gimiben, viszont nehogy már elkezdődjön délutántól az egyhetes semmit tevés. Hegedű volt. Olyan nagy közös:D (idegesítő) ...de egyben megnyugtató, mert végre megint Zsannal lehettem. Napját nem tudom, mikor volt utoljára órám és egyáltalán szóváltásom Zsannal. Kivéve mikor a buszmegbe találkozunk, mivel van mikor én akkor érek haza, mikor ő pont száll del arra a buszra, amivel én az imént megérkeztem:) Muris.

Mivel "másnapra nem kell tanuli, maradhattok még" kijelentés után fél6-tól negyed8-ig ott téptük a húrokat elindultunk hozzánk és megállapítottuk, hogy végre jó idő van. Úgy volt, hogy nézünk egy filmet, de mivel fél9-kor indult a busza, a jóöreg South Park mellett döntöttünk. Ezt megelőzte cirka egy órányi csajdumaparti. Ki nem találjátok kikről:P Rég beszéltünk már ennyit úgy őszintén és gátlások nélkül, kimondva mindazt, amit gondolunk:D Mint már pár hónappal ezelőtt írtam, szeretem Zsant. Viszont ebben a tanévben kicsit eltávolodtunk egymástól. Nagyon szeretnék tenni ellene valamit. Talán ha közös gimibe járnánk...de ezen csak egy valami segíthet. Ha megbukok. Abból meg köszönöm, nem kérek:D Talán nem is menne...még jó:)

Nagyon nagyon kéne teperni hegedűre, mert nyáron megyünk Vácra az országos Bartók versenyre és most tényleg mindenkit le akarunk verni:P Fél kézzel. Bár már kitaláltuk a B) tervet is. Minden hónapba félretesszük a zsebpénzünket és zsíroskenyéren fogunk élni. MIkor eljön az idő, akkor pedig szépen lefizetjük a zsűrit:P Na jó. Ez nagyon nem fair. Inkább gyakorlunk. Addig amég tökéletesen nem megy:)

Pénteken este elutaztunk mamához. Másnap körbejártuk a temetőket, megelőzve pár nappal a halottak napját. Nem szívderítő élmény:/ Van, akit nem is ismertem, mégis viszünk neki virágot. De anyuék arcát látva megértem mi a helyzet. Tegnap délután már jöttünk is haza.

Ma pedig azzal indult a napom, hogy átsétikáltam a boltba, hogy vegyek hozzávalókat a pizzához. Jön Andris délután. Úgy volt, hogy elmegyünk pizzázni, mert ma van a féláras akció. De szerintem úgy sokkal mókásabb, ha mi csináljuk meg:P Pakolnom kéne. Körbenézek, és pakolhatnékom támad:D Nemsűrűn van ilyen.

Süt a nap:) Imádom. Jókedvre derít. Közben gyújtottam egy füstölőt, fene tudja miért. Ahhoz is kedvem támadt. Úgy látszik ma mindenhez van kedvem:) Jól érzem magam a bőrömben. Maradjon is így:)

Imádom:)

Ez hihetetlen...

Reggel mikor leszállok a buszról, közelít felém egy nagy csokor virággal, fülig érő szájjal. Szóhoz sem jutok. Kapkodom a levegőt. Végtére is...tegnap volt a 6. hónap. Elkésett. Stílusos:P Megszoktuk. Legalább gondolt rám. Átnyújtja, valami érdekes kísérő szöveggel, hogy "6 hónapos kitartó munkájáért" ...jót derülök rajta. Utána azon töröm a fejem, hová rakom én ezt egész nap? -Van üveg. -Jó. Mindenre gondolt.

Belépek a terembe, átnyújta az üveget. Átsuhanok vele fél iskolán egészen a mosdóig, megtöltöm vízzel. Visszarohanok, beleteszem a virágot. Közben végig velem van. Az osztályban nagy a csend. Elköszönök tőle, mert órája lesz. Megölelem még utoljára. Kimegy. Továbbra is hatalmas szótlanság uralkodik, még egy hang meg nem töri a csendet. "Boldog Szülinapot!" Mosoly fog el és beavatom, hogy nincs semmiféle születésnap. Ezt a nap folyamán nem egyszer kellett elismételnem:)

A nap végén újra találkoztunk. Ekkor meg csokit adott. Sohasem értem meg, miért nem egyszerre adja oda a dolgokat. Vagy ha igen, akkor is miért az utolsó pillanatban. Elfelejti? Fél? Talán. De mitől?:D Fogalmam sincs.

Nem tudtam mit kezdjek vele...nem kellett volna. De nagyon örültem:) Kicsit kényelmetlenül éreztem magam, hogy én nem adtam semmit. Csak egy hatalmas puszit. Azt mondta, neki nem kell több. Nekem sem:)

HapciKöhögésMosolyÖlelés

..........................................

Előszöris boldog 6. félévet Andris! Izé...6. hónapot vagyis félévet!:) Hihetetlen...imádom.

Húha. Csütörtökön volt (állítólagelvilegvalószínúlegfeltételezve) az Ölelés Világnapja^^

Nos. 0. órába elsőnek beérve, aki az utamba került, az nem maradt ölelés nélkül. Egy-két fiú érdekes arckifejezéssel mutatta ki szolidan és jólnevelten hogy 'mia f*sz van?!' xD

Aznap kemény 2 óra volt megtartva, utána látogatott dárga iskolánkba Kányádi Sándor íróbácsi, aki nagyon nagy arc 80 éves korától függetlenül:D

Pénteken rövidített órák voltak a Globe-ra való tekintettel, mert aznap volt a 10 évenkénti bigyótalálkozó, ahol nekem is ott kellett volna lennem az Amerikai nagykövettel együtt, csak nekem éppen más dolgom akadt. Utolsó óra után Andrissal hazameneteltünk és vártuk Andrisaput, aki hazafuvarozott a cuccaimért, miután megrohamoztuk Bakonybélt:)

Mondanom sem kell, nem éppen 100%-osan vágtam neki, mivel párnappal előtte összeszedtem valami szépkis bacibandát és kátlábonjáró kórokozóként indultam el. Kb. 3 óra múlva oda is értünk elült, zsibbadt popóval. Nagyon gyönyörű volt a környék:) Nekem főleg, mert jórészt a lakáson, a városon és a környékbeli településeken kívül nemigen kerül a szemem elé más tájék:D

Mennék én...világgá is néha.

A fogadóban szerencsére jó meleg volt. Másnap túrázni is elmentünk a nagy csapattal, kisebb-nagyobb konfliktusok közepette, 5-rn 6-an a térképet majd' hogynem szétcincálva, a kb. 5 km-esre tervezett 20 km-es út után hazataláltunk. Én speciel átázott pacskerral.

-DE nézdmár, hogy ez a patak! Itt a térképen!
-Aaaz nem patak te! Az vízelvezető-árok! xD

Mind2 este volt sütögetés. Ízeket nem éreztem.

-Finom?:/

-Igen!:)

-Akkor jó.^^

Utolsó este volt akvaristás megbeszélő pittyputty, mi még vacsi közbe elszöktünk Andrissal...:)

Nagyon rég beszéltem már vele ennyit.

Újra suli van... péntektől szünet:) Ellátogatunk majd nővérkémékhez. Annyira várom már Barnikámat^^ Milyen jólenne, ha karácsonyra már meglenne:P KisJézuska.

Most Radnóti verseket kutatok, pályázatra. Úgyterveztem illusztrálok egyet. Vagyis az a kiírás. Nekem van kedvem. Kezem is van. Kreativitásom is. Meglátjuk:)

Fázom-Fázom-FÁZOOM! brrr.

....................................

Előszöris tisztelegjünk az Időjárás előtt. Amiért olyan csodálatosan szép és változékony tud lenni, hogy rövidujjúról egyből a télikabátra kelljen váltanom. Furcsa közérzetet okoz.

2 napja egyfolytában szakad az eső ( na jó, 1-2 órás pihenővel ) és egyre...de egyre hidegebb van:S Nem birom a hideget. Nyári lány vagyok én, könyörgöm!

Itt ülök...beletekerve egy meleg pokrócba. Csak most senki sincs, aki a fejével tolná a hátsó felemet (gólyabál xD)...na megyek és azthiszem csinálok egy lélekmelengető forró csokit:)

Végérvényesen és visszafordíthatatlanul Bibós lettem...

.........................................................

Hú gyerekek!:D Ez kegyetlen volt.

Pénteken volt a gólyabál. Ünnepi egyenruha: úszósapi, piros csőr, fehér póló (fiúknak trikó), fekete rövidnaci, narancs v. piros harisnya és tornacipő. Fantasztikusan néztünk ki:D

Az egész banzáj az osztálytáncokkal kezdődött. Mi kezdtünk:D Fú...nagyon jól éreztük magunkat közben. Rengeteg ember állt körbe és tapsolt, sikítozott xD Sajnos abban utolsók lettünk :/ mondanom sem kell, hogy az osztályfőnök miatt:( ha beállt volna táncolni, tuti megnyerjük.

Szépen felvánszorogtunk a termünkbe átöltözni, majd visszamentünk szembenézni visszafordíthatatlan sorsunkkal xD Volt mindenféle feladat...osztályunkból Lajkó Lacika meg egy másikosztálybeli fiú traktorosdit játszott. Osztályonként 4-4 lánynak lemosták a sminkjét. Paradicsomlevesből csilis szotyit törögetni. Zenészeket imitálni. Kvízkérdéses cucc. Aki rosszul válaszolt, telenyomták a száját tejszínhabbal. Két embernek a feje között almával cigányzenére ropni xD Lufikat kötöztek a lábunkra és ki kellett durrantani a másik osztályba járókét. Fejjel tologatni kisautót...valami bűnrossz sós teaszerű löttyött kellett minél gyorsabban felszippantani. Mint később (tegnap este) Gyuszikánktól megtudtam, valami különleges méregtelenítő kurvadrága, színezékes lötty volt. Legalább jótt tett a szervezetünknek xD Speckó én a 2. korty után majdnem kidobtam a taccsot...a kamera meg ott volt a pofámban. Nah...gondolták, a hányóslány megint alakít egyet. De hö-hö. Most nem jött össze:P

Akkor az én feladatom...ráfeküdtem hanyat egy pokrócra, beletekertek. Felemeltem a lábaimat. És drága egyetlen Rapcsák Petikém fejével tolta a hátsó felemet végig az egész aulán oda-vissza xD Ezt is megnyertük:P

Nah és az est fénypontja... Ádámka sztriptíz-showja. A feladat az volt, hogy a nagy ruhakupacból 2 embernek ki kellett választani az azonos színű ruhákat és felöltöztetni a 3. embert. Miénk volt a fekete:D és miénkből volt a legkevesebb rongy...mikor rájukadták az összes cuccot, felálltak egy székre és a jólbevált sztriptíz-muzsikára szépen megszabadultak minden egyes felesleges ruhadarabtól. Közben a 2 ember összekötözgette őket, minél hosszabbnak kellett lennie. Mikor Ádám levetette az összes cuccot...bekiabáltk neki, hogy táncolj tovább! Erre levetette a fehér gólyatrikót meg a fekete rövidnacit is xD és úgy táncolt tovább:D hihetetlen volt. Persze ezek után ő lett a bálkirály:)

Ő olvasta fel a fura nyelvezetű esküt, mi letérdeltünk és hangosan mondtuk utána. A legvégén jött az eredményhirdetés. 2.-ok lettünk. 2 ponton múlott ( már megint a 2-es...) és tudjuk nagyon jól, hogyan lehetett volna pontot szerezni, hogy megnyerjük:) Legközelebb, ha az osztályfőnökért kapunk pluszpontot, esküszöm elviszem anyut és beöltöztetem...vagy megcsinálom kartonpapírból és vonszolom magunkkal...
Képek ITT

Utána úgyvolt elnézünk a gombába, de dugigvolt az egész. Ráadásul tisztarészeg undorító emberekkel -.-" Ígyhát Andrissal és Flórival megkerestük Coniékat és ott csöveltünk a mozi előtti téren. Atika szépen beállt:D énmeg kitulajdonítottam Flóri kardigánját. Fél2-kor indultunk haza Andrissal, mert ottaludtam náluk. Nagyon álmos voltam, mégis alig tudtam aludni. Ráadásul korán is keltünk, mert ment dolgozni, nekem meg ment a buszom. Ott meg találkoztam Atival meg Petrával és elmesélték mi volt, mikor mi már elmentünk xD hát...no comment Ati.

Ez még kimaradt :D

........................................................................

Szépséges osztályképünk:D

Mit tudsz csinálni, amég várod a buszt a tömegben...?:)

Jah és egyébként levágattam a hajam...szóval már korántsem olyan hosszú mint a képen:(

"Már átláttok rajtam, de nem láttok belém"

............................................................
Folyamatosan mondogatom magamban, hogy menni fog, megcsinálom.

Néha bejön, néha nem. Mostanában az utóbbi...

Egyre szétszortabb vagyok. Hazaérve az iskolából rögtön nekiesek a hűtőnek, mert a menzán nem lehet jól lakni. Vagy másik variáció, hogy elrontod ott valami behatárolhatatlan dologgal a gyomrodat, és két napig egy árva falatot sem eszel. Mikor megtelt a pocim, elkezdek tanulgatni a következő napra, általában szépen sorjában. Egyszercsak azon kapom magam, hogy már megint 7 óra van...és még sehol sem járok. Ez aggasztó, főleg hogy az elmúlt években nemigazán volt rám jellemző a hosszú ideig tanulás. Naponta átlagosan fél-háromnegyed órát időztem rajta. Változnak az idők...

Amihez még nem tudtam hozzászokni, illetve eléggé kitapasztalni, az egyes tanárok elvárásai. Németből legutóbb 64 kifejezést és szót kellett megtanulni, többes számmal, vonzattal együtt. Igazából 5-ös lett. Nem tudom, hogyan. És kijelenthetem (sajnos ide nem illik az, hogy büszkén...), megkaptam életem legelső 2-esét. Kémiából. Tapsoljuk meg pannust! -az a helyzet, hogy nagy szemétség volt, mivel beismerem, hogy volt benne sok hiba, de ami jó volt, arra nuku pontot kaptam. Persze, megértem. Egy ponttal több, 3-as, azt meg a naplóban is ki kellett volna javítani:)

Az osztálytánc szépen lassan kezd összeállni a jövő heti gólyabálra. Jóóó lesz:D úgy tűnik.

Jah igen...és múlt héten kifelejtettem valamit. Mikor jöttem haza, a sétáló utcán egy apuka ment biciklivel, mellette a kisfia. Nagy "nínózás", szembe állt a ház előtt egy mentő:

Pápá!:)