szombat, június 26, 2010

Madár akarok lenni!

Megfigyelted már, hogy a madarak mindig énekelnek eső után? Nem számít, mekkora volt a vihar, maradt-e fészkük, lesz-e élelmük, énekelnek. Örülnek a napfénynek, hálásak azért, hogy élnek, hogy képesek repülni.. vajon az emberek miért nem tudnak örülni annak a jónak, ami adatik nekik?
...végre kisüthetne már a nap :) Hogy tényleg legyen minek örülnöm.



Őrült vagyok. Igen. Ez a legmegfelelőbb tényező rám nézve. Feledni kellene a múltam, ha nem úgy akarok élni, mint egy gyűrött felmosórongy. De ösztönösen előidézem őket, még ha nem is emlékszem rájuk. Újra meghallgatom azokat a zenéket, amelyeket akkor szerettem, újra megnézem a régi képeket, és azon elmélkedem, vajon az, ami engem ennyire megvisel, őt is ugyan így megviseli?

csütörtök, június 24, 2010

Nagyon sok elmaradt Vácos kép-végre + mostani helyzetjelentés

Először is. Kitűnő lettem:D Nem tudom mit ehetett az osztályfőnök, hogy meggondolta magát...

Nahát. Itt vannak. El sem hiszem. És most vééégre ki is tehetem őket:D De előbb 1-2 szót arról a bizonyos versenyről...
2010.04.22-23-án volt a híres-neves Országos Bartók Béla Hegedű-duó Verseny. Én nekivágtam mandulagyuszival, Zsan sem volt a legjobb passzban, de azért megtettük a tőlünk telhetőt:D A város ugyan olyan gyönyörű volt, mint 2 évvel ezelőtt, és meglepő módon úgy közlekedtünk benne, mint akik már évek óta ott laknak. Nagyon fura volt:D

A festmény még nem áll sehogy sem. De tegnap Zsannal elmentünk papírboltba és bevásároltam széép nagy akvarellpapírból és jóféle festékből:D Alapanyag már van. Aztán nem volt jobb dolgunk és lefestettük magunkat...


Ma pedig megyek Halasra E.SZ. meg Kaktusz koncira:) Tökjó lesz. Nem is tudom mikor mozdultam ki a 'váramból' utoljára...

szerda, június 23, 2010

Lacika hozta a formáját ma este :P

Lacikám filmet rendez. Miért? Hogy nyerjen. Mit? :D Erre akartam megtudni a választ:)



- Laciiika üzenete:
*ja ok:D
*amúgy idegbeteg film
*meg fogsz halni meg végignézed:D
*vááá
*remélem megnyerem
.  pannus  ۞  üzenete:
*mitkapol?
- Laciiika üzenete:
*6 hetes filmes tanfolyamot lehet nyerni :D
*    * Első hét: Videoklip
    * Második hét: Riport/Híradó
    * Harmadik hét: Animációs film
    * Negyedik hét: Reklámfilm
    * Ötödik hét: TV műsor
    * Hatodik hét: Kisjátékfilm
.  pannus  ۞ üzenete:
*videóklip xDD
*már látom magamelőtt
*ahogy Hien kicsit túl szépjét énekled feszülős ezüst ruciban, ami olyan kivágott hogy kilóg belőle a kívánatos mellszőröd, miközben egy hatalmas szélgép a hajad fújja olyan eszméletlen pajkossággal O.o
- Laciiika üzenete:
*...D:
*tudod
*itt én rendezek
*szóval
.  pannus  ۞ üzenete:
*jaaaaah xD
*illúzióromboló:(
- Laciiika üzenete:
*látom magam előtt hogy a telefonom egész nap csörög mert a színészek le akarnak velem feküdni h. övék legyen a szerep
.  pannus  ۞ üzenete:
*pf xD
- Laciiika üzenete:
*mármint a színésznők :D
ÜHHÜMM :P ;D

hétfő, június 14, 2010

Ragtapaszt a szívemre. Olyan kis aranyos mintásat:)

..................................
A csalódás azthiszem billentett egyet rajtam. Először a negatív irányba. Aztán valahogy mégis a pozitív oldalon kötöttem ki:) szerencsére.
A barátok rengeteget segítettek, és az is, hogy újakat szereztem. De még milyeneket:) Közelebb kerültem 1-2 eddigi ismerősömhöz is, de akadt olyan is, akiről most derült ki, hogy hiába fecséreltem rá az időmet:/ A sulinak vége lett, egy 4-es, ismét. Lőttek a csipkének xD Egyre többet festek...valahogy ez most az egyetlen mód, hogy kiadjam a bennem kavargó gondolatokat és érzéseket. Sokat segít. Talán ez az egyik előnye ennek az egésznek. Lehet, hogy egy szép napon majd hálás is leszek Neki miatta. Már rendelésem is van egy képre:) Igen, pénzért. Talán ez egy új kiskapu az életemben? Lehetséges. Remélem.
Zajlik az élet, zajlik a nyár. 1-2 kép az utóbbi napokról:)

péntek, június 11, 2010

No.2. Kiírlak magamból. ...az utolsó *ilyen* bejegyzés.

  Kiírlak magamból, meggyógyulok...Állok melletted, ahogyan máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is tudod, nem is tudom, érzem, érzem. Most úgy teszel, mintha, azután mégsem, és én nem nézek rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap. Mint egy perce még. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj. De mosolygok is rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek veled. Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj. Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye mindegy. Gondolsz-e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz? Jó így? Így jó most? Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne nézz.

20 ok, amiért jó a suli.

1. találkozhatsz végre a padtársaddal.
2. minden nap láthatod a suli legjobb csaját/pasiját.
3. horrorfilm helyett matekdoga [garantált adrenalin szint emelkedés].
4. honnan lógnál, ha nem lenne suli?
5. hol találsz ennyi csajt/pasit egy rakáson?
6. nem maradsz sötét és tanulsz pár idegen szót, amit lehet, hogy más nem is tud.
7. ha nem lenne suli nem lenne tavaszi, nyári, őszi, stb. szünet. bár akkor mindig szünet lenne...


megtanulhatsz:
8. ...amőbázni.
9. ...magadban röhögni.
10. ...szájról olvasni.
11. ...köpőcsövezni.
12. ...csukott szemmel jegyzetelni.
13. ...nyitott szemmel aludni.
14. ...pad alatt olvasni [és persze puskázni].


15. ingyenes nyelvtan óra, nyelvóra.
16. ingyenes fitness bérlet [tesi óra].
17. minden tavasszal osztálykirándulás.
18. szerelmes lehetsz akár naponta.
19. szerezhetsz egy kis pénzt bérlecke írással.
20. okos és művelt leszel.

de most hagyjuk is a sulit! ÉLJEN A NYÁR!

csütörtök, június 10, 2010

Hajjtejóég.

Nem tudom, mikor látlak újra téged, de bevallom neked, már most nagyon félek. Azt se tudom, te jössz, vagy én fogok menni, azt se tudom, akarsz-e majd velem lenni. Nem tudom, mit mondok majd akkor neked ,vagy hogy megmerem-e fogni majd a kezed. Nem tudom, hogy fogok a szemedbe nézni, nem akarnám a múltat újra felidézni! Tudnod kell, hogy most a múlt a boldogságom és hogy nem ez lesz az utolsó vallomásom. Lehet, hogy ilyen múlttal nem lesz boldog jelen, s akkor rájövök: hiába vagy újra velem.

hétfő, június 07, 2010

Újrakezdés No.1.

Eltelt több mint egy hét. Inkább csak észrevétlenül elfutott mellettem. Semmi nem maradt meg belőle, csak a rengeteg magánbeszélgetés a fejemben. Vele. Igen, még mindig itt van...és be nem áll a szája. Csak mondja és mondja a süket dumát és a tömérdek hazugságot. Néha sikerül befognom a lepcses száját, de van, mikor én bizonyulok erősebbnek. Teljesen felemészt és már csak árnyéka vagyok önmagamnak...én meg lassan és biztosan megszűnök létezni. Várat építek magam köré, amin még a leggyakorlottabb hegymászó sem képes átjutni. Néhány jó barátnak sikerül betennie a kisujját...de egy pillanat alatt képes vagyok kilökni onnan.
Már aludni sem merek...nem is inkább aludni. Felébredni. Annál rosszabb nincs nekem mostanában. Az éjjel és a nappal, az álom és a valóság fogalma már felcserélődött nálam. Éjjel vele lehetek...foghatom a kezét, az illatát is érzem. Nem akarok mással lenni...csak vele. És felébredni borzalmas...mintha minden egyes reggel újra átélném azt a percet, mikor otthagyott.


"Ennek akarok most véget vetni..."


A tetteim szánalmasak, a gondolataim szánalmasak, a bejegyzéseim szánalmasak...és én is szánalmas vagyok. És én nem akarom, hogy sajnáljanak. Attól még szánalmasabbnak érzem magam...
2 lehetőség van. Folyatom ezt a magambafordult, magányos, reménykedő életmódot, vagy veszek egy nagy levegőt, hátam mögött hagyom a történteket és vissza sem nézek többet. Az utóbbi jóval nehezebb. Mégis e mellett döntöttem...ebben a percben, ahogy leírtam. 
Hétfőn fogtam magam, és tanulás helyett kirajzoltam magamból egy picinyke darabját. Csak rajzoltam és rajzoltam...majd eldobtam a ceruzát és nyomban sírni kezdtem. Kísértetiesen hasonlított rá. És 10 percnyi rajzolgatás így fakasztott belőlem ismét fájó könnyeket...
Ismét bizonytalan vagyok. Az érzéseim csaknem félóránként váltakoznak.
Meg akarok változni. Nem akarok az lenni, akivé most lettem. Ez nem én vagyok. Az vagyok, akivé ő tett. Egy siránkozó, nyafogó, szánalomra méltó, antiszociális, kedvtelen teremtménnyé, aki már nem tudja, miért érdemes élni. Vagyis mégis. Érte. Csak ő jár a fejemben, őt látom minden tettemben és tárgyamban. Hozzáköt minden apróság.
A nyaram már előreláthatólag katasztrófális lesz...felét együtt töltöttük volna. 
Ennek ellenére megpróbálom kihozni belőle a legjobbat. De legfőképpen magamból. Hihetetlen, hogy darabokra törte a szívem...és én még ezekkel az apró darabokkal is képes vagyok Őt szeretni...

szombat, június 05, 2010

Nem vagyok jól.

És lám, ez vagyok én: egy lány, aki elhiteti a haldoklóval, hogy van remény, aki megtanít egy felnőttet nevetni, és elhiteti a gyerekkel,hogy léteznek csodák. Aki bármikor odatartja a vállát egy megtört léleknek, aki akkor is mosolyog, ha mások mosolyognak rajta, aki nem hagyja sírni a maga körül lévőket, és aki addig nem hagy el, amíg szükséged van rá. És ez is én vagyok: aki eltűri, hogy minden cselekedete ellenére tőle sose kérdik, jól van-e? Miért olyan nyilvánvaló, hogy velem minden rendben van, hogy nekem nincsenek problémáim? Miért hiszik azt rólam, hogy tökéletes vagyok? Csak egy átlagos, szürke senki akarok lenni. Mert valójában az is vagyok.