szombat, október 31, 2009

És még csodálkozom...

.................................
Most egy privát, letitkosított bejegyzésnek kéne lennie, amit most nem olvashatnál te sem.
Egyszerűen pár nappal ezelőtt... este olyan dolog történt amit nagyon szeretnék elmondani mindenkinek, nem azét hogy sajnáltassam magam, viszont mégis. Jólesne ha mindenki átölelne és adna egy hatalmas puszit.
Hagyjuk...semmi sem fog megváltozni. Mindig is így volt. Így is lesz.

Tegnap jöttem haza Pestről, Nóriéknál voltunk:) Már alig várom a babát.

Nézegettem 1-2 blogot és érdekesen tapasztaltam, hogy az utánozás rémisztő formákat kezd magáraölteni. Kiráz a hideg a személytelen "tömegcikk" emberektől. És még el is hiszik, hogy egy önálló egyéniségek, közben ha rájuk nézel, lerí róluk, hogy ők olyan emberek, akik mások szeretnének lenni, mint amik valójában, más személyiségjegyet felhalmozva magukra.
Mindig mondták, hogy ne vegyek magamra ilyen "jelentéktelen" dolgokat, de egyszerűen nem megy. Zavar. Főleg ha én vagy valamelyik barátom az utánzás tárgya. Nagyon remélem olvasod, és tudod hogy neked szól:) (akinek nem inge, ne vegye magára...mert úgysem áll jól neki)
Csak egyszerűen nemtudom mit vársz az élettől...ha nincs saját véleményed és nézőpontod, hanem mások érzéseiből és meglátásaiból táplálkozol. El fogsz veszni kisszivem. És sajnos senki sem fog sajnálni:)
...ezt csak jótanácsnak szántam. Talán most a túl flegma korszakomat is élem. Van, mikor figyelembe sem veszem az ilyen dolgokat. :/ Igazából úgy vagyok vele...

"Aki nem szereti a haragodat, az a mosolyodat is utálni fogja."

hétfő, október 26, 2009

Csak annyit hogy...

Boldogságos 17. Születésnapocskát Cooncs! :)^^

(egyébként meg tudd, hogy haragszom rád:P)

vasárnap, október 25, 2009

Napsütéses szabadnapok

..............................
Őszi szünet van. Vártam már. Jól esik.
Csütörtökön volt az utolsó nap a gimiben, viszont nehogy már elkezdődjön délutántól az egyhetes semmit tevés. Hegedű volt. Olyan nagy közös:D (idegesítő) ...de egyben megnyugtató, mert végre megint Zsannal lehettem. Napját nem tudom, mikor volt utoljára órám és egyáltalán szóváltásom Zsannal. Kivéve mikor a buszmegbe találkozunk, mivel van mikor én akkor érek haza, mikor ő pont száll del arra a buszra, amivel én az imént megérkeztem:) Muris.
Mivel "másnapra nem kell tanuli, maradhattok még" kijelentés után fél6-tól negyed8-ig ott téptük a húrokat elindultunk hozzánk és megállapítottuk, hogy végre jó idő van. Úgy volt, hogy nézünk egy filmet, de mivel fél9-kor indult a busza, a jóöreg South Park mellett döntöttünk. Ezt megelőzte cirka egy órányi csajdumaparti. Ki nem találjátok kikről:P Rég beszéltünk már ennyit úgy őszintén és gátlások nélkül, kimondva mindazt, amit gondolunk:D Mint már pár hónappal ezelőtt írtam, szeretem Zsant. Viszont ebben a tanévben kicsit eltávolodtunk egymástól. Nagyon szeretnék tenni ellene valamit. Talán ha közös gimibe járnánk...de ezen csak egy valami segíthet. Ha megbukok. Abból meg köszönöm, nem kérek:D Talán nem is menne...még jó:)
Nagyon nagyon kéne teperni hegedűre, mert nyáron megyünk Vácra az országos Bartók versenyre és most tényleg mindenkit le akarunk verni:P Fél kézzel. Bár már kitaláltuk a B) tervet is. Minden hónapba félretesszük a zsebpénzünket és zsíroskenyéren fogunk élni. MIkor eljön az idő, akkor pedig szépen lefizetjük a zsűrit:P Na jó. Ez nagyon nem fair. Inkább gyakorlunk. Addig amég tökéletesen nem megy:)
Pénteken este elutaztunk mamához. Másnap körbejártuk a temetőket, megelőzve pár nappal a halottak napját. Nem szívderítő élmény:/ Van, akit nem is ismertem, mégis viszünk neki virágot. De anyuék arcát látva megértem mi a helyzet. Tegnap délután már jöttünk is haza.
Ma pedig azzal indult a napom, hogy átsétikáltam a boltba, hogy vegyek hozzávalókat a pizzához. Jön Andris délután. Úgy volt, hogy elmegyünk pizzázni, mert ma van a féláras akció. De szerintem úgy sokkal mókásabb, ha mi csináljuk meg:P Pakolnom kéne. Körbenézek, és pakolhatnékom támad:D Nemsűrűn van ilyen.
Süt a nap:) Imádom. Jókedvre derít. Közben gyújtottam egy füstölőt, fene tudja miért. Ahhoz is kedvem támadt. Úgy látszik ma mindenhez van kedvem:) Jól érzem magam a bőrömben. Maradjon is így:)

kedd, október 20, 2009

Imádom:)

Ez hihetetlen...
Reggel mikor leszállok a buszról, közelít felém egy nagy csokor virággal, fülig érő szájjal. Szóhoz sem jutok. Kapkodom a levegőt. Végtére is...tegnap volt a 6. hónap. Elkésett. Stílusos:P Megszoktuk. Legalább gondolt rám. Átnyújtja, valami érdekes kísérő szöveggel, hogy "6 hónapos kitartó munkájáért" ...jót derülök rajta. Utána azon töröm a fejem, hová rakom én ezt egész nap? -Van üveg. -Jó. Mindenre gondolt.
Belépek a terembe, átnyújta az üveget. Átsuhanok vele fél iskolán egészen a mosdóig, megtöltöm vízzel. Visszarohanok, beleteszem a virágot. Közben végig velem van. Az osztályban nagy a csend. Elköszönök tőle, mert órája lesz. Megölelem még utoljára. Kimegy. Továbbra is hatalmas szótlanság uralkodik, még egy hang meg nem töri a csendet. "Boldog Szülinapot!" Mosoly fog el és beavatom, hogy nincs semmiféle születésnap. Ezt a nap folyamán nem egyszer kellett elismételnem:)
A nap végén újra találkoztunk. Ekkor meg csokit adott. Sohasem értem meg, miért nem egyszerre adja oda a dolgokat. Vagy ha igen, akkor is miért az utolsó pillanatban. Elfelejti? Fél? Talán. De mitől?:D Fogalmam sincs.
Nem tudtam mit kezdjek vele...nem kellett volna. De nagyon örültem:) Kicsit kényelmetlenül éreztem magam, hogy én nem adtam semmit. Csak egy hatalmas puszit. Azt mondta, neki nem kell több. Nekem sem:)

hétfő, október 19, 2009

HapciKöhögésMosolyÖlelés

..........................................
Előszöris boldog 6. félévet Andris! Izé...6. hónapot vagyis félévet!:) Hihetetlen...imádom.

Húha. Csütörtökön volt (állítólagelvilegvalószínúlegfeltételezve) az Ölelés Világnapja^^
Nos. 0. órába elsőnek beérve, aki az utamba került, az nem maradt ölelés nélkül. Egy-két fiú érdekes arckifejezéssel mutatta ki szolidan és jólnevelten hogy 'mia f*sz van?!' xD
Aznap kemény 2 óra volt megtartva, utána látogatott dárga iskolánkba Kányádi Sándor íróbácsi, aki nagyon nagy arc 80 éves korától függetlenül:D
Pénteken rövidített órák voltak a Globe-ra való tekintettel, mert aznap volt a 10 évenkénti bigyótalálkozó, ahol nekem is ott kellett volna lennem az Amerikai nagykövettel együtt, csak nekem éppen más dolgom akadt. Utolsó óra után Andrissal hazameneteltünk és vártuk Andrisaput, aki hazafuvarozott a cuccaimért, miután megrohamoztuk Bakonybélt:)
Mondanom sem kell, nem éppen 100%-osan vágtam neki, mivel párnappal előtte összeszedtem valami szépkis bacibandát és kátlábonjáró kórokozóként indultam el. Kb. 3 óra múlva oda is értünk elült, zsibbadt popóval. Nagyon gyönyörű volt a környék:) Nekem főleg, mert jórészt a lakáson, a városon és a környékbeli településeken kívül nemigen kerül a szemem elé más tájék:D
Mennék én...világgá is néha.
A fogadóban szerencsére jó meleg volt. Másnap túrázni is elmentünk a nagy csapattal, kisebb-nagyobb konfliktusok közepette, 5-rn 6-an a térképet majd' hogynem szétcincálva, a kb. 5 km-esre tervezett 20 km-es út után hazataláltunk. Én speciel átázott pacskerral.
-DE nézdmár, hogy ez a patak! Itt a térképen!
-Aaaz nem patak te! Az vízelvezető-árok! xD
Mind2 este volt sütögetés. Ízeket nem éreztem.
-Finom?:/
-Igen!:)
-Akkor jó.^^
Utolsó este volt akvaristás megbeszélő pittyputty, mi még vacsi közbe elszöktünk Andrissal...:)
Nagyon rég beszéltem már vele ennyit.

Újra suli van... péntektől szünet:) Ellátogatunk majd nővérkémékhez. Annyira várom már Barnikámat^^ Milyen jólenne, ha karácsonyra már meglenne:P KisJézuska.

Most Radnóti verseket kutatok, pályázatra. Úgyterveztem illusztrálok egyet. Vagyis az a kiírás. Nekem van kedvem. Kezem is van. Kreativitásom is. Meglátjuk:)

kedd, október 13, 2009

Fázom-Fázom-FÁZOOM! brrr.

....................................
Előszöris tisztelegjünk az Időjárás előtt. Amiért olyan csodálatosan szép és változékony tud lenni, hogy rövidujjúról egyből a télikabátra kelljen váltanom. Furcsa közérzetet okoz.
2 napja egyfolytában szakad az eső ( na jó, 1-2 órás pihenővel ) és egyre...de egyre hidegebb van:S Nem birom a hideget. Nyári lány vagyok én, könyörgöm!
Itt ülök...beletekerve egy meleg pokrócba. Csak most senki sincs, aki a fejével tolná a hátsó felemet (gólyabál xD)...na megyek és azthiszem csinálok egy lélekmelengető forró csokit:)

vasárnap, október 11, 2009

Végérvényesen és visszafordíthatatlanul Bibós lettem...

.........................................................
Hú gyerekek!:D Ez kegyetlen volt.
Pénteken volt a gólyabál. Ünnepi egyenruha: úszósapi, piros csőr, fehér póló (fiúknak trikó), fekete rövidnaci, narancs v. piros harisnya és tornacipő. Fantasztikusan néztünk ki:D
Az egész banzáj az osztálytáncokkal kezdődött. Mi kezdtünk:D Fú...nagyon jól éreztük magunkat közben. Rengeteg ember állt körbe és tapsolt, sikítozott xD Sajnos abban utolsók lettünk :/ mondanom sem kell, hogy az osztályfőnök miatt:( ha beállt volna táncolni, tuti megnyerjük.
Szépen felvánszorogtunk a termünkbe átöltözni, majd visszamentünk szembenézni visszafordíthatatlan sorsunkkal xD Volt mindenféle feladat...osztályunkból Lajkó Lacika meg egy másikosztálybeli fiú traktorosdit játszott. Osztályonként 4-4 lánynak lemosták a sminkjét. Paradicsomlevesből csilis szotyit törögetni. Zenészeket imitálni. Kvízkérdéses cucc. Aki rosszul válaszolt, telenyomták a száját tejszínhabbal. Két embernek a feje között almával cigányzenére ropni xD Lufikat kötöztek a lábunkra és ki kellett durrantani a másik osztályba járókét. Fejjel tologatni kisautót...valami bűnrossz sós teaszerű löttyött kellett minél gyorsabban felszippantani. Mint később (tegnap este) Gyuszikánktól megtudtam, valami különleges méregtelenítő kurvadrága, színezékes lötty volt. Legalább jótt tett a szervezetünknek xD Speckó én a 2. korty után majdnem kidobtam a taccsot...a kamera meg ott volt a pofámban. Nah...gondolták, a hányóslány megint alakít egyet. De hö-hö. Most nem jött össze:P
Akkor az én feladatom...ráfeküdtem hanyat egy pokrócra, beletekertek. Felemeltem a lábaimat. És drága egyetlen Rapcsák Petikém fejével tolta a hátsó felemet végig az egész aulán oda-vissza xD Ezt is megnyertük:P
Nah és az est fénypontja... Ádámka sztriptíz-showja. A feladat az volt, hogy a nagy ruhakupacból 2 embernek ki kellett választani az azonos színű ruhákat és felöltöztetni a 3. embert. Miénk volt a fekete:D és miénkből volt a legkevesebb rongy...mikor rájukadták az összes cuccot, felálltak egy székre és a jólbevált sztriptíz-muzsikára szépen megszabadultak minden egyes felesleges ruhadarabtól. Közben a 2 ember összekötözgette őket, minél hosszabbnak kellett lennie. Mikor Ádám levetette az összes cuccot...bekiabáltk neki, hogy táncolj tovább! Erre levetette a fehér gólyatrikót meg a fekete rövidnacit is xD és úgy táncolt tovább:D hihetetlen volt. Persze ezek után ő lett a bálkirály:)
Ő olvasta fel a fura nyelvezetű esküt, mi letérdeltünk és hangosan mondtuk utána. A legvégén jött az eredményhirdetés. 2.-ok lettünk. 2 ponton múlott ( már megint a 2-es...) és tudjuk nagyon jól, hogyan lehetett volna pontot szerezni, hogy megnyerjük:) Legközelebb, ha az osztályfőnökért kapunk pluszpontot, esküszöm elviszem anyut és beöltöztetem...vagy megcsinálom kartonpapírból és vonszolom magunkkal...
Képek ITT

Utána úgyvolt elnézünk a gombába, de dugigvolt az egész. Ráadásul tisztarészeg undorító emberekkel -.-" Ígyhát Andrissal és Flórival megkerestük Coniékat és ott csöveltünk a mozi előtti téren. Atika szépen beállt:D énmeg kitulajdonítottam Flóri kardigánját. Fél2-kor indultunk haza Andrissal, mert ottaludtam náluk. Nagyon álmos voltam, mégis alig tudtam aludni. Ráadásul korán is keltünk, mert ment dolgozni, nekem meg ment a buszom. Ott meg találkoztam Atival meg Petrával és elmesélték mi volt, mikor mi már elmentünk xD hát...no comment Ati.

vasárnap, október 04, 2009

Ez még kimaradt :D

........................................................................
Szépséges osztályképünk:D

Mit tudsz csinálni, amég várod a buszt a tömegben...?:)
Jah és egyébként levágattam a hajam...szóval már korántsem olyan hosszú mint a képen:(

péntek, október 02, 2009

"Már átláttok rajtam, de nem láttok belém"

............................................................
Folyamatosan mondogatom magamban, hogy menni fog, megcsinálom.
Néha bejön, néha nem. Mostanában az utóbbi...
Egyre szétszortabb vagyok. Hazaérve az iskolából rögtön nekiesek a hűtőnek, mert a menzán nem lehet jól lakni. Vagy másik variáció, hogy elrontod ott valami behatárolhatatlan dologgal a gyomrodat, és két napig egy árva falatot sem eszel. Mikor megtelt a pocim, elkezdek tanulgatni a következő napra, általában szépen sorjában. Egyszercsak azon kapom magam, hogy már megint 7 óra van...és még sehol sem járok. Ez aggasztó, főleg hogy az elmúlt években nemigazán volt rám jellemző a hosszú ideig tanulás. Naponta átlagosan fél-háromnegyed órát időztem rajta. Változnak az idők...
Amihez még nem tudtam hozzászokni, illetve eléggé kitapasztalni, az egyes tanárok elvárásai. Németből legutóbb 64 kifejezést és szót kellett megtanulni, többes számmal, vonzattal együtt. Igazából 5-ös lett. Nem tudom, hogyan. És kijelenthetem (sajnos ide nem illik az, hogy büszkén...), megkaptam életem legelső 2-esét. Kémiából. Tapsoljuk meg pannust! -az a helyzet, hogy nagy szemétség volt, mivel beismerem, hogy volt benne sok hiba, de ami jó volt, arra nuku pontot kaptam. Persze, megértem. Egy ponttal több, 3-as, azt meg a naplóban is ki kellett volna javítani:)
Az osztálytánc szépen lassan kezd összeállni a jövő heti gólyabálra. Jóóó lesz:D úgy tűnik.

Jah igen...és múlt héten kifelejtettem valamit. Mikor jöttem haza, a sétáló utcán egy apuka ment biciklivel, mellette a kisfia. Nagy "nínózás", szembe állt a ház előtt egy mentő:

Pápá!:)