hétfő, május 30, 2011

Németföldi elmaradás

Mint már tudja a nagyvilág, hazaértem egyben. Jó 2 hete. Egynek felejthetetlen volt, de úgy érzem, nem leszek nagy utazó. Vonzz az ismeretlen és hívogat a kaland, viszont nehéz volt ennyi időre elszakadni az otthonomtól, a szeretteimtől. No meg az anyanyelv hiánya...meglepően jól boldogultam 1-2 nap után:) Eleinte attól is könnybe lábadt a szemem, ha megláttam, hogy minden közlekedési tábla németül van. Aztán kárpótolt a sok sör és a rengeteg élmény. Mellivel jól kijöttünk, anyukájával már kevésbé volt ilyen fényes a helyzet, de a téma hanyagolandó:) Csak a szépre szeretnék emlékezni.
A közeljövőben nem szeretnék ennyi buszt a hátsóm alá és nem kívánom különösebb idegennyelvi megpróbáltatások alá helyezni önnömet.
Viszont egy szép napon visszalátogatok Kronachba, mert páratlan szépsége megbabonázott:)
(de még jobban hatása alá kerített a szobám újboli látványa)








...van egy pár kép még:) most ennyire futotta.

szombat, május 28, 2011

Pörgés

Az sem jó, mikor már ennyire magamba sulykolom, hogy írni márpedig kötelező. Mostanában több a kép és elenyésző mennyiségű kulturáltnak mondható gondolat.

De könyörgöm. Voltál már szerelmes?
...én nem tudom. Azt hiszem igen. Érezted már úgy magad, mint mikor kitárod két kezed a hatalmas kék ég felé és csak pörögsz, pörögsz esztelenül? Korlátod szab neked a szárnyak hiánya, mégis a repüléshez hasonlatos érzés-sorozatot tapasztalsz hidegrázta bőrödön. Aztán ott vannak különféle veszélyek, mint például hogy felbuksz a saját virgácsaidban. Vagy olyan gyorsan pörögsz hogy gödröt ásol magadnak. Vagy sírt. Vagy hogy közelebbi kontaktust létesítesz a WC-csészével - feltéve ha odaérsz, és nem vágódsz el a nagy szédülés következtében a letaposott gyepen.

Azt hiszem ez a szerelem. Mikor már annyira jó, hogy hánynom kell tőle.
(Rímeket , tömérdek mosolyt és cigánykereket - kizárólag szoknyában!)

csütörtök, május 26, 2011

Oly rég láttalak

mégMégMÉG több ilyet!!! (megj.: gyűlnek a tervek zsákszámra az új videóhoz! premier: a nyáron valamikor. úgyis ráérsz, nem?)

kedd, május 24, 2011

Majdnem RIP blog.

Azt hittem, elveszítjük, de végül mentettük a menthetetlent. Feljegyzés: ne nyomjatok semmi számítástechnikai elven működő valamicsodát a kezeim közé.

szerda, május 18, 2011

Kívánságlista

Suttogj a fülembe banális rímeket!
Sikíts a fejembe egy csöppnyi életet!
Dúdolgass nekem falatnyi éneket!
Szerelmem távjáról vegyél most méretet!
Suttogj, újra suttogj nekem szépeket!
Táncolj át velem messzi álom-éjeket!
Olvasszunk fel együtt a tengerben jéghegyet!
Szökdeljük át kacagva a mező-széleket!
Rakjuk teli sátrakkal a vonat síneket!
Fessünk mindenhova eszelős színeket!
Ragasszuk össze a megtört szíveket!
Törjük össze a kiakadt mérleget!
Kémleljük rongyosra a távoli kék eget!
Képezzünk képzelt képzelet-képeket!


Felébredt álmából, ott az ágy, szétvetett
Azt hitte itt vagy, pedig csak tévedett…

hétfő, május 16, 2011

Tündéred leszek, tündéred vagyok

Mások a hangok, s mások az ízek, mikor Veled vagyok (unos-untalan).
Szállnak az igék, szállnak a közhelyek. A kisujjad szeretnék lenni. Vagy a futkosó hideg selymes bőrödön képzelt, képzelgett hajnali órákban. A hang a füledben. Vagy a hangod hangja. Az a falatnyi bókokat szóró, édesen simogató dallamjáték, mely önfeledt kacagásba fordulván imádott háttérmuzsikája legkedvencebb napjaimnak.
Még a cseppek is felfelé esnek, vissza, a feneketlen égboltot gondosan bebugyoláló piszkos vattacukorfelhőkbe.
Szívem piciny, rozsdás óraszerkezetének tematikus, monoton kattogásai hevesebb, hatványozott ritmusban jelzik tovább, ha közel hajolsz hozzám: csak érted. Érted?

Azt akarom (és véletlenül sem szeretném), hogy visszafelé járjon; ezt legjobban a talpalattnyi világon. Meg hogy húzd meg szőke, napcsillogtatta copfomat és mondd, hogy utálsz, hogy érezzem, mennyire szeretsz! Add markomba az olvadt csokid hétnyolcadát kopott farmerod farzsebéből s a kakaóscsigád édesen tocsogó közepét; lökj ki a nyikorgó hintából (mellyel az egeket szoktuk nyaldosni semmittevésünk édes perceiben), csak hogy utána hozzámérhess. Rajzolj nekem képeket nyalókával, építs nekem égig érő homokvárat, add nekem az első kiesett, csöppnyi fogacskád, annak reményében, hogy tündéred vagyok...

Mások az álmok. Mások a képek. Az érzések is mások. Van, hogy jó minden. Van, hogy falra mászok.
Nem vagyok már kis copfos szőke törpe, földbe többé nemvagyok nőve, csak ki, belőle, de a hercegemnek hiszlek. S gyermeteg, reszkető lelkem csak egy kortynyi vigaszt talál.
Hadd legyek a tündéred!
Tudok varázsolni.

Mosolyt.

vasárnap, május 15, 2011

Most tényleg...

(2011.05.09., 23:48, 
egy németországi kisfalu egyik házának hideg szobácskájában lévő szétcincált ágyon hasaló lánytól)

Nap váltja a Holdat. S egy picinyke mondat
Feszíti szívem; csak ennyi: HOL VAGY?
...tegnapra holnap; emléket koptat.
Időt már nem mérek. Két meggyötört lélek;
Egymástól messze. EGYEDÜL FÉLEK!
...nélküled tényleg; a szerelmed méreg.
Feldob engem bárhol. S a szívem fából
Neveddel vésve. MIÉRT VAGY TÁVOL?
...elkap a mámor. Szeretlek. Mától...


...most tényleg. Igazából.

vasárnap, május 08, 2011

4. nap

Üdv a napfenyes, sörben tocsogo Nemetorszagbol es eljen a Fekete Pakos billentyüzet!
Tajekoztatok minden kedves erintettet, hogy egyben vagyok kisebb nagyobb megingasokkal.
Elmegyek valami kajat keresni, mert elmentek otthonrol en meg ehen veszek. 1 hetes fogyis welness-szalodaban lakom. En vagyok a legszerencsesebb:)

szerda, május 04, 2011

Szerda

Ebben a felháborító időpontban vetett ki az ágy. Úgy gondolom, megengedhetem magamnak a holnapi botrányos 4 órai indulást tekintve.
A bőröndöm ott hever a sarokban, az szobám legkülönösebb szegletei tele haszontalan szuperfontos aprósággal, ami létemet fedezi 1 teljes hétig. Nem érzek egetrengető hajlandóságot a kettő összeboronálására.
Az esti mizéria végterméke egy bazinagy ökörségnek a négyzete álom lett. Nagyon rossz volt. Takaró a földön. én félig kivetve az ágyból, a párnám meg a szoba közepén. Megszállt az ördög. Vagy megszálltam az ördögöt.
Az ilyen félefajta időjárás meg az őrületbekerget. Most van a "minden mindegy, semmi sem jó" időszak. És a legfrusztrálóbb az egész helyzetben, hogy egyetlen apróság kéne ahhoz, hogy ez az egész depis massza a visszájára forduljon. Már csak 9-et kell aludni. És megígérem hogy nem lépek be különböző szektákba kecskéket gyilkolászni. Csokiáldozó klubba viszont szívesen belépnék, nagyon hiányom van. Érzem hogy emelkedik a csokikeringésemben a vérszint.

kedd, május 03, 2011

Kedd

El nem csókolt csókok,
Tükörre írt bókok

(figyelemelterelő vásárlás, szétcsúszdázott popó, szauna az ádámkosztümös hapekkal, a buszban lévők összes maradék élelmének elpusztítása, esőcseppek a megfáradt arcon, esti sírógörcs, utánozhatatlan anya, végeláthatatlan hiány, kilátástalan kilátások, égbe szökő kiáltások.)