csütörtök, február 13, 2014

Vonat

Néha rém uncsi hazafelé az út, ha egyedül van az ember, és ha
a könyv lapjai is elfogytak, nálam mindig ott a kis füzet.
Nem tudom, hogy jutott ez eszembe. Nagyon magas (nagyon!) és 
vékony barátom van, aki mellett gyakran kis tömzsi törpének
érzem magam, na de most a boldogságtól és a szabadságtól (is)
dagadok, repülök ám.
Nem kell többé a fehér köpenyem, elég legyen ennyi. :)

,,Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem
hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz."


Nincsenek megjegyzések: