A tél kellős közepén

Ismét ritkán járok erre.

És már fogalmazni sem tudok. Éssel mondat kezdés és ismét ritkán?

Lényeg, hogy megint itt vagyok.

Nem, nem tervezek összefoglalni, mi történt eddig velem, vagyis azóta, hogy az orromat sem dugom erre, mert se időm, se merszem.
A suli újfent kitöltötte az időmet és egy szempillantás alatt karácsony lett. Majd vizsgaidőszak. Épp ennek a közepén csücsülök most is.

Czikkcakkos tevékenykedőként sok-sok ember Jézuskája lehettem nemrég, amely nagyon jó érzéssel töltött el. Rengeteg táska került ki a kezeim közül, amelyekkel az új tulajdonosok nagyon boldogok :)

Én pedig azért, mert ebben a nagy nihil egyhangúságban találtam ismét valamit, ami kicsit kirángat a szürkeségből és feltölt, ha akár csak percekre is. 

A félévem szuperságos lett, egy szabad percem nem volt, de 37 kredit pipa, cserébe kaptam ösztöndíjat, idegbajt és két mutatós karikát a szemeim alá. 

Új év is van, ami azt jelenti, hogy megint begubóztam és még legalább 3 hónapig ezt fogom csinálni:

2015 6

Nincsenek fogadalmaim, csak a szokásosak (lefogyok, egészségesebben fogok zabálni és nem leszek ilyen kupis, na meg többet tanulok és még önmegvalósítani is fogok, csak figyeljetek!)

Talán majd hozok fotókat is, mert képeket azt még szoktam csinálni, ha már írni kiváltság.

Hétvégén meg hó lesz és szánkózzatok, na meg ne feledjétek, hogy minden áttanult fél óra egy meg nem született hóember! (Bocsánat ezért a flegmán és nemtörődöm módon fogalmazott, idehányt bejegyzésért, a matek elvette a lelkemet, majd visszaveszem, ígérem.)

p.