,,Volnék nyakadra csöppent körtelé,
volnék ruhádba kent hasonlatok,
apró göröngy, ha megbotolsz belé,
kicsiny bogár, ha eltaposgatod."
Február 14: a piros szívecskék, a plüssmacik és a vörös rózsák ünnepe. Nem a kedvenc napom. Ami elsőként eszembe jut róla, az nővéremék házassági évfordulója, utána a giccs. Támadnak ilyenkor a boltokban. Közhely, de én is úgy vélem, nem ez az egy nap az, mikor szeretni vagyunk képesek. Viszont aranyos, az tény.
Hogy ne legyen rajtam egész nap az utálkozás nyoma, sütöttem közel száz csokis szívecskét és annak adtam, akit értem. Gerinek félre tettem azért párat:)
Utca, utca, de nem bánat:D
Egyébként napok óta sem aludni, sem tanulni nem tudok rendesen. Roma muzsikát ordíttatnak az alsószomszédok rendületlen, de már kezd sok lenni. Lehet fel kéne kapni egy rúzsás szoknyát és elragadtatni magam a dallal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése