péntek, október 22, 2010

Surranok a társadalom sűrűjében

...kenyér és szerelem után.


Ma, pénteken, történetesen délelőtt, s úgy mondjuk egész nap, az iskolában, az utcán, itthon...mindenütt.
Ha köszönök, köszönj vissza! (gondolta ma pannus 5x)
•Igen, itt állok melletted és hallottam, amit mondtál! (gondolta ma pannus 3x)
•Nem, a lábam nincs gumiból vagy ilyenek, hogy folyton-folyvást rá lépkedj! (gondolta ma pannus 4x)
•Most mondtam előbb, figyelj arra, amit mondok! (gondolta ma pannus legalább10x)
...
Ezeket konstatálva arra a megállapításra jutottam, hogy ma a szellemjelmezemet vettem fel.
Vajon ha összekötném valaki cipőfűzőjét, észrevétlenül röhöghetném ki mellette ácsorogva, mikor az egész lénye szorosabb kapcsolatot létesít azzal a bizonyos járdával?

Talán aludnom kellene. Lehet nem is szellem voltam ma. Csak egy mocsári, közönséges zombi.

Nincsenek megjegyzések: