hétfő, július 26, 2010

Egy ilyen Pannus vagy hogyishívják.

-Mértnem szeretted a szőkéket?
-Nemtudom. nem tetszettek
-És mért tetszettek meg?:D
-Mert jött egy ilyen Pannus vagy hogyishívják :)

És kavarog. És kavarog. És kavarog és kavarog és kavarog.
Nem csak a gyomrom a tegnapi rengeteg sütemény után. A világ, a gondolatok, az emlékek, a körülöttem lévő 
emberek...
Még Ő is. És nem tudok segíteni. Most nem tudok. Nem vagyok rá képes.

Köszönöm neked Annám ezt a felejthetetlen Anna-napot. A csokis sütiket, a muffinokat, a rengeteg nevetést 
(főleg Eclipse közben) és azt a sok beszélgetést a buszon. Nem ismertem még túl sok ilyen mélygondolkodású
kissé elvont személyt, mint én. És te:) Azthiszem többet fogok veled beszélgetni. Jókedvre derítesz. És 
nincs is most 
más 
dologra 
szükségem...

      (azért a pszichológia-könyveknél mellettem olvasó mosolygós, szimpatikus srác felkereshetne egy unalmas vasárnapon:)

Nincsenek megjegyzések: