Szülinapomat túléltem, 1 színes évet ismét a hátam mögött hagyva. Ilyen változatos esztendőm még nemigen volt, mint suli, barátok, tapasztalatok és ötletek terén:)
Péntek-szombat a féktelen tombolásról és jókedvről szólt (volna...) A tervem igencsak kudarcot vallott, hogy úgy teszek, mintha jól lennék és már csak azért is jól fogom érezni magam. Akkor jó volt. Mostmár kevésbé. De most messze van tőlem...kicsit könnyebb így, de mégis érzem a jelenlétét. Mindig mondtam neki...
,,Sohasem leszek olyan messze, hogy ne érezzelek!"
Mindezek ellenére úgy láttam, hogy mindenki jól érezte magát, őrültségben nem volt hiány, az egyszer biztos:) Köszönöm Nektek mégegyszer! ( a sok csodásmesés ajándékot is, és hogy érdekesmód mindenki csokit hozott :P gonoszbanda. Endike, a szivárvány esernyőd viszi a pálmát, de csak mert régóta ezt akartam^^)
Szereztem egy festőállványt 16éves nagyszamárrá válásom tiszteletére, meg mellé még jópár festéket, ecsetet, picicuki vásznat. Ezek tényleg festőnek akarnak elküldeni:D Még mindig nemtudom, miért reála mentem..:)
Pár napig most besátorozott a szobámba nővérem meg a baba, mivel Pesten egy kisebb malőr lett a lakással, amit nem 1 nap kijavítani. Jól elvagyunk:) Tegnap strandoltunk, ma sétálunk egy nagyot a dögmelegbe Zsannal kiegészülve, holnapra pedig tervezünk egy nagy szépségkúrát:D
A fejem, fáj, a hátam leégett, az idegeim *ROPP* a szívem meg társ után kiált...
...ez a szám meg elhúzhat a sunyiba...:/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése