vasárnap, július 05, 2009

Várok.

Egyszer megkérdezték tőlem, mit várok az élettől.
Sok csokit, boldogságot, szerencsét, megbízható embereket, akiket éjfél után is zaklathatok a bajaimmal, kevésbé bizarr és meghökkentő álmokat, és még több csokit. :)

És hogy valószínűleg mit fogok kapni?
Orrlógatós hétköznapokat a sok kudarc után, áruló, kizsigerelő emberkéket, akik elvárják, hogy a popsikájukat...khm., egyre rosszabb, fura álmokat, forgolódós éjszakákat, és tuti elkapkodják előlem az összes fincsi csokit az omladozó házikóm sarkán álldogáló kisboltból.

...mi van velem? Hová tűnt a megszokott jó kedv, ami ha velem van, nem birok magammal? Várok. Gyere vissza...

Nincsenek megjegyzések: