csütörtök, szeptember 23, 2010

Átkozott csőlátás

Csak Ő és ő és...őőő...igen Ő. Nem. Vagyis igen, csak...mégsem. Megmagyarázhatatlan. Próbáltam a hengeremet szétfeszíteni, szanaszétvágni, kiharapni, összekarmolni, szétrúgdosni, ki is festettem már, de a lényeg megmaradt. A kép, amit a végében látok. Pedig állítottam mást elé, tényleg. Nem az igazi. Talán nem is varázshenger ez. Tényleg csak egy WC-papír maradék kis papírhengerecskéje lehet. És a letekert sok papírdarab jellemzi az egész helyzetet. Nagy sz*rban vagyok...

Nincsenek megjegyzések: