Ha a gondolat egy mérőszámmal megadható skalármennyiség lenne, amelynek az önfejűséggel való hányadosa megegyezik az egyaránt matematikailag, fizikailag és pszichológiailag tökéletes őrülettel; melynek sorozatszerű kirobbanásai hatással lennének a körülötte lévő tárgyak testi épségére, akkor bizony hazafeléjövet nem maradt volna a buszból semmi. Tovább robogna a göröngyökkel teli, rágókkalteliragasztott-üléses Volán-mezőkön; az utat pedig szerteszét robbanásnyomok és törmelékek borítanák - a rombolás nyomai, emlékeztetve arra a népet: Itt jártam. Nem a busz fog robbanni, hanem én, mindjárt.
2 megjegyzés:
baszki husom... Ezt már nem bírom. késztetést érzek, hogy : LÁJKOLJAM EZT A BEJEGYZÉSEDET! :D
óó, tündérbügyörőőm, LÁJKOLLAK ÉNIS TÉGED MERT OLYAN KIS LÁJKOLNIVALÓ LÁJKOLÓS VAGY TEEE :) -.-" nyáááhh...
szerintem meg. adjál egy kis levest:)
Megjegyzés küldése