kedd, szeptember 14, 2010

A gondolat

Ha a gondolat egy mérőszámmal megadható skalármennyiség lenne, amelynek az önfejűséggel való hányadosa megegyezik az egyaránt matematikailag, fizikailag és pszichológiailag tökéletes őrülettel; melynek sorozatszerű kirobbanásai hatással lennének a körülötte lévő tárgyak testi épségére, akkor bizony hazafeléjövet nem maradt volna a buszból semmi. Tovább robogna a göröngyökkel teli, rágókkalteliragasztott-üléses Volán-mezőkön; az utat pedig szerteszét robbanásnyomok és törmelékek borítanák - a rombolás nyomai, emlékeztetve arra a népet: Itt jártam. 




Nem a busz fog robbanni, hanem én, mindjárt.

2 megjegyzés:

fruzsi írta...

baszki husom... Ezt már nem bírom. késztetést érzek, hogy : LÁJKOLJAM EZT A BEJEGYZÉSEDET! :D

eper.panni írta...

óó, tündérbügyörőőm, LÁJKOLLAK ÉNIS TÉGED MERT OLYAN KIS LÁJKOLNIVALÓ LÁJKOLÓS VAGY TEEE :) -.-" nyáááhh...
szerintem meg. adjál egy kis levest:)